DFG Könyvtára

Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 7:15 - 14:30 Elérhetőség: dfgbibl@citromail.hu Szeged, József A. sgt. 118-120. Telefon: 62/620-180 24. mellék Facebook-on jelölj be!

Új ajándékkötetek a könyvtárban (3.)

2010.03.01. 08:59 | bgabi | Szólj hozzá!

Tóth Ferenc: "Az otthonom pedig hát ott, Makón van" József Attila makói évei

Közismert, hogy Makó meghatározó szerepet játszott József Attila költői fejlődésében, a témában több kiváló monográfia is napvilágot látott az elmúlt fél évszázadban. A makói helytörténész könyvének legfőbb erénye, hogy nem a József Attila-pályakép szempontjából mutatja be a makói éveket, hanem inkább arra az inspiráló szellemi közegre akar szociográfiai mélységekben rávilágítani, amely indító energiákkal töltötte fel a költőt. A rendkívül adatgazdag, olvasmányos, kiváló korabeli fotókkal, dokumentummásolatokkal illusztrált kötet főként azoknak a makói értelmiségieknek az alakját állítja fókuszba, akik közvetve vagy közvetlenül hatottak József Attilára. Ezekből a kisesszékből és a munka bevezető részéből feltárul egy radikálisan Kossuth-párti, majd köztársaságpárti századfordulós vidéki város szellemi pezsgése, amelynek arculatát széleskörű, európai műveltséggel rendelkező polgárok szabták meg. A szerző részletesen bemutatja a város gazdasági felemelkedését, a makói internátus életét, a József Attilát segítő tudós tanárokat, de még a diáktársak, barátok, későbbi krónikások visszaemlékezéseibe is beleolvashatunk. Egyszóval életszerű, eleven képet fest a szerző József Attila itteni éveiről, miközben a József Attilával éppen csak érintkezésbe lépő, de helytörténeti szempontból kiemelkedő személyiségekkel is megismertet. A szerző részletesen foglalkozik a költői indulás első lépéseivel is, de a könyv egy külön fejezetben, jegyzetekkel ellátva közli a költő makói vonatkozású levelezését, majd bemutatja utóéletét, a makói József Attila-kultusz állomásait, dokumentumait. A kronológiával és névmutatóval kiegészített munka nélkülözhetetlen mindazok számára, akik József Attila makói éveiről szeretnének alaposabban tájékozódni.

Blazovich László: Szeged rövid története

A szerző monográfiájában saját kutatásának hatalmas tényanyagából személyes hangú és megközelítésű, olvasmányos stílusú városhistóriát írt a napfény városáról úgy elfogultan, hogy jóttányit sem enged a tudományosság tényeiből olvashatjuk az előszóban. A Maros tiszai torkolata természeti környezetének, illetve a település őskori, ókori és kora középkori előzményeinek bemutatásával indítja kötetét, majd megismerhetjük a honfoglalás és az államszervezés Szeged környékére vonatkozó eseményeit. Az ezt követő fejezetekből nem csupán a középkor, a hódoltság időszaka, az újrafelemelkedés kora, a polgári város évszázada és az 1945 utáni évtizedek helytörténeti eseményeit ismerhetjük meg, hanem az adott korszak városképének, társadalmi, gazdasági és jogi viszonyainak alakulását, a művelődéstörténet helyi vonatkozásait és Szeged kimagasló közéleti személyiségeit is. A függelékben a város bíróinak, polgármestereinek és tanácselnökeinek lajstroma, népszámlálási adatok és a külvárosokról, elővárosokról szóló rövid ismertetők kaptak helyet.

A bejegyzés trackback címe:

https://dfgkonyvtar.blog.hu/api/trackback/id/tr861798999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.