Válogass kedvedre a könyvtárban új, de a világirodalomban klasszikusnak számító kötetek közül! Íme egy kis ajánló:
Klasszikus detektívtörténetek
Tizennégy izgalmas detektívtörténetet olvashatnak jelen kötetben a műfaj rajongói, olyan ismert szerzők irásai közül válogatva, mint Edgar Allan Poe, Charles Dickens, Sir Arthur Conan Doyle, Gilbert Keith Chesterton, Raymond Chandler, Agatha Christie vagy Georges Simenon és Josef Skvorecky. A bűnesetek témája köré csoportosuló írásokban ismét színre lépnek a rejtélyfejtő zsenik, Sherlock Holmes, Poirot mester és Miss Marple.
Truman Capote: Hidegvérrel
1965-ben jelent meg először az akkor már sikeres író dokumentumregénye, amelynek a 'Hiteles beszámoló egy többszörös gyilkosságról és következményeiről' alcímet adta műfaj-megjelölésként. Egy újsághír nyomán, amely egy kansasi farmernek, feleségének és két gyermekének meggyilkolásáról tudósított, elhatározta, hogy végére jár a dolognak, és megpróbálja leírni, mi történt. A nyomozással, a perrel, a két halálra ítélt gyilkos per-újrafelvételi kérelmeivel, a törvényességi óvások négy éven át húzódó kivizsgálásával egyidőben megkezdte a maga nyomozó munkáját. Vizsgálódásait két kérdésre összpontosította. Az egyik: mi vezet két, kisebb tolvajlásokért elítélt, a börtönből szabaduló, kallódó fiatalembert arra az elhatározásra, hogy kiirtsanak egy - csupán hallomásból ismert - családot? A másik: mi teszi lélektanilag és erkölcsileg oly készületlenné az erőszakkal szemben egy amerikai kisváros hívő és szorgalmas farmereinek közösségét, mi teszi olyan tehetetlenné a gyilkosokkal szemben az áldozatokat, mikor nyilvánvaló lett előttük, hogy az életükre törnek? Cagoto rendszeres kapcsolatba került az akasztásra várakozó gyilkosokkal, felkuta-. tott miden adatot az áldozatokról, megismerkedett a történet minden szereplőjével, minden főbb mozzanatával és színhelyével, faggatózott, levelezett, hangszalagra vette, feljegyezte s egy erre a célra begyakorolt emlékezéstechnikai eljárás segítségével rögzítette élőbeszéd-információit. Miután minden fellelhető dokumentációt összeszedett, mesterien elrendezte anyagát, s megírta a hatvanas évek egyik legjobb amerikai regényét. A nyers tényekből építkező mű nemcsak meggyőző, ami egy dokumentumregénnyel szemben fő követelmény, de jelképes erejű és több jelentésű is. Izgalmas és gondolkodásra kényszerítő olvasmány.
Robert Merle: Mesterségem a halál
Merle 1953-ban írt regénye egy koncentrációs tábor SS-parancsnokának fiktív önéletrajza. Az író az életút rajzával arra keres feleletet, hogy a lelki torzulások és a fanatizmus, a parancsok tökéletes, hivatalnok szorgalmú teljesítése hogyan teszik Rudolf Langot a nagyüzemi emberirtás mesteremberévé. Rudolfot papnak szánja fanatikus apja. A kamaszkori lázadás azonban már gyerekfővel megismerteti a gyilkossággal: az első világháború önkéntese, a balti területeken szervezett prefasiszta kommandók kitűnősége, s már a húszas évek folyamán náci párttag. A weimari köztársaság idején börtönbe kerül, de 1929-től az SA, majd az SS tagjaként Himmler egyre fontosabb feladatokat oszt ki rá. Házassága is pártparancs eredménye: kötelessége a fajt szaporítania.1934-ben bízzák meg az auschwitzi haláltábor megszervezésével, majd a zsidó transzportok megsemmisítésének feladatával. A parancs tartalma körül erkölcsi kétely fel sem merül benne, tapasztalatcsere-utakat tesz más táborokban, létrehozza a gázkamrákat és a krematóriumokat. Napi munkája végeztével a példás családapa életét éli felesége és gyermekei körében. ?Mindazt, amit a táborban teszek, parancsra teszem. Engem nem terhel felelősség? - vallja. A végső számonkérés idején is csupán az zavarja, hogy Himmler, akinek utasításait jó hivatalnokként teljesítette, gyáván az öngyilkosságba menekül. Merle regényét az önéletrajzi forma objektivitása, a beszámoló szenvtelen módszeressége teszi feszültté, hatásossá. A háború morális kérdéseire fogékony olvasóknak különösen izgalmas olvasmány.
