Magyar filmrendezőportrék
Szerk.: Zalán Vince
Az elmúlt tíz-tizenöt év tizenkét legrangosabb magyar filmrendezőjének munkásságát mutatják be, elemzik a kötet tanulmányai. A jelenleg nemzetközileg leginkább elismert filmes, Tarr Béla átfogó pályarajzával kezdődik a könyv. Jancsó Miklós 1986 utáni, Szabó István 1990 óta készített filmjeiről, Gyarmathy Lívia és Almási Tamás dokumentumfilmjeiről, Fehér György televíziós filmjeiről és két játékfilmjéről, Szomjas György bűn-, és nyomorfilmjeiről, Enyedi Ildikó, Fekete Ibolya és Janisch Attila életművéről olvashatunk a kötetben. Grunwalsky Ferenc sokszínűségét ,,töredékesen' igyekszik bemutatni Báron György. Az utószóban a szerkesztő bocsánatot kér azoktól a nagy magyar rendezőktől, akik nem kerülhettek ebbe a könyvbe, mert nyolc-tíz éve nem készítettek játékfilmet. A legfrissebb eseményeket is egységbe foglalni igyekvő könyv a magyar film kedvelői számára érdekes olvasmány. A kötet függelékében a filmográfiák és a névmutató található.
A könyvtárban megtalálható a 791 M14 jelzeten.
Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
Alighogy leperegtek az első (akkor még hang nélküli) filmkockák a vásznon, a jövőbeli tendenciákra érzékeny, kreatív alkotók rögtön sejtették, hogy a mozgóképben még nagy lehetőségek rejtőznek. Ma már tudjuk, hogy messzemenően igazuk volt, ám az első, mai fogalmaink szerinti művészfilmre egészen az ötvenes évekig kellett várnia a nagyérdeműnek. A szerző művében ennek a sajátos műfajnak a három évtizeden át tartó virágkorát elemzi részletesen európai viszonylatban. Az első részben a "modern" fogalmának filmművészeti értelmezéséről ír: elméleti megközelítése mellett rámutat a klasszikus és a modern irányzat közti különbségekre. Ezután bemutatja ez utóbbi formai megnyilvánulásait, külön kitérve az elbeszélés típusaira, speciális műfajaira, irányzataira és stílusaira. A kötet második felében a modernizmus 1949 és 1958 közötti törekvéseit taglalja (kritikai reflexivitás, absztrakció, szubjektivitás, neorealizmus stb.), majd az ezt követő évek filmtörténeti tendenciáiról elmélkedik 1975-tel bezárólag, korszakonkénti bontásban. Az utolsó fejezetben a modernizmus alkonyáról, illetve posztmodernbe való átalakulásáról olvashatunk. A fekete-fehér fotókat tartalmazó kötet végén részletes filmográfia, kronológiai táblázat, névmutató és válogatott bibliográfia található.
A könyvtárban megtalálható a 791 K76 jelzeten.
