A Deák Gimnáziumért Közhasznú Alapítvány és a gimnázium tantestülete szeretettel meghív minden érdeklődőt az iskolának a Magyar Kultúra Napjához kapcsolt bemutatkozó estjére.
Az est során, valamint azt követően is lehetőség van Támogató jegy vásárlására.
Az esemény 2010. január 21-én, csütörtökön 18 órakor kezdődik a Színházteremben.
.jpg)
A Lidércfény Online Kulturális Magazin meghirdette V. pályázatát A sötét varázslók élete nem csak játék és szórakozás címmel. A pályázatra ezúttal a gonosz mágusok szemszögéből megírt fantasy novellákat várnak.
Beküldési határidő: 2010. április 30.
Részletek itt:fictionkult.hu/cikk.php
Az Írók Szakszervezete, az Írók Alapítványa, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Polgármesteri Hivatala 2010. április 7-10-ig Sárvár városában megrendezi a magyar nyelvű Kárpát-medencei diákírók, diákköltők 33. irodalmi pályázatának táborát.
A részleteket elérheted az alábbi linken:
tender.sff.hu/5619.palyazat.karpat_medencei_diakirok_diakkoltok_33_irodalmi_palyazatanak_tabora
január 14.: Fejős Pál: Ítél a Balaton - DFG 101/A 15:00
január 21.: Bereményi Géza: Eldorádó - Somogyi-könyvtár 16:30
január 28.: Steven Spielberg: Cápa - DFG 101/A 15:00
Szeretettel vár minden média szakos tanulót Novotny Katalin, Erdélyi Eszter és Andóczi-Balogh József!
Vasárnap megnyitották Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatot. 2010-ben Pécs mellett Essen és Isztambul is elnyerte ezt a figyelemre méltó címet.
A hivatalos oldal az alábbi linken érhető el, itt lehet keresni a programokban és minden más tudnivaló is itt található a rendezvényről:
Az Irodalmi Jelen szerkesztősége (www.irodalmijelen.hu) 2010. április 30-ig várja a verspályázók három saját versét.
A verspályázatra beküldött anyagok folyamatosan megjelennek jeligésen az Irodalmi Jelen külön, a verspályázatok számára fenntartott rovatában, itt értékelheti, megvitathatja az olvasóközönség. A zsűri nem, csak az adatkezelők ismerik a beküldők személyazonosságát.
Ha érdekel, bővebben az alábbi oldalon olvashatsz a pályázatról:
A Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadásán dolgozó MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport tagjai az új esztendő első napján indították útjára kosztolanyidezsoter.blog.hu címen futó oldalukat, ahol a 125 éve született költő-író-műfordító-publicista kultuszának kívánnak - divatos kifejezéssel élve - „virtuális teret" biztosítani. Ha szereted Kosztolányit, vagy jobban meg szeretnéd ismerni műveit, látogasd meg te is a blogot!
Bővebben olvashatsz a hírről az alábbi oldalon:
hetivalasz.hu/kultura/ujdonsag-itt-a-kosztolanyi-blog-26420/
JANU
ÁR 16. – MIKSZÁTH KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1847
Beszterce ostroma - (részlet):
"Pongrácz Istvánt eltemették, nem úgy, amint ő kívánta, híres fekete kancáján ülve – hanem csak gyalogosan és egyedül, ahogy a többi ősök feküsznek a csöndes varini sírboltban.
A temetésen, sőt már előbb is azt súgdosták az emberek, hogy mérget ivott volna, hogy az egyik kis leányka látta is, de a család nem óhajtotta a boncolást. Nem okvetlenül szükséges mindent megérteni. „István különben is mindig érthetetlen marad.”
Bolond volt-e valóban, vagy csak játszotta néha a bolondot, azt magma sem óhajtottam teljesen eldönteni. Hadd maradjon ez is titoknak. Elfér a többi között.
Egyébiránt meglehetős hűséggel beszéltem el, amit róla hallottam. A mese folyása nem az én érdemem, alig komponáltam valamit közé. Hanem, hogy hozzá mertem nyúlni e szokatlan, groteszk tárgyhoz, az teljesen az én hibám. Tudom, hogy különös az, de szeretem a különöset."
Ha kíváncsi vagy a "magyar Don Quijote" megteremtőjének életművére, látogass el az alábbi oldalra:
Mikszáth oldal: www.nograd.net/irodalom/mikszath/
Péter László: József Attila Szegeden
A József Attila szegedi éveit bemutató tanulmány több mint ötven éve látott eredetileg napvilágot az Irodalomtörténet című folyóiratban. Noha egy-két részlet, adalék vonatkozásában bizonyára elavult, a dolgozat egésze, koncepciója ma is megállja a helyét. A kiváló szegedi irodalomtörténész könyvének épp az az erénye, amit ötven évvel ezelőtt szemére hánytak. Az a fajta tárgyilagosság, amely ideológiától mentesen ítéli meg egy-egy személyiség, folyóirat vagy irodalmi csoportosulás jelentőségét. Tárgyilagossága azonban nem megy az olvasmányosság rovására. Sőt, számtalan kortörténeti érdekességgel szolgál a szerző, Szeged történetének alapos ismeretéről téve bizonyságot.
Péter László: 14 írás József Attiláról
A szerző nyugalmazott egyetemi tanár, közel fél évszázada foglalkozik József Attila költészetével, és több könyve jelent meg adott tárgyban. Ez a kis kötet azon József Attilával kapcsolatos cikkeit tartalmazza, melyekből tíz kifejezetten a centenáriumra íródott, négy pedig korábban, de máig nem került kötetbe. Tekintve, hogy a tanulmányok különböző lapokban jelentek meg, egyik téma szülte a másikat, így néhol néhány bekezdésben ismétlést is találhat az olvasó, de ez sehol sem zavaró . A tanulmányokból megtudhatjuk, milyen a József Attila-kutatás helyzete és mik az aktuális tennivalói, mi köze Kiszombornak a költőhöz, melyik verse jelent meg elsőként nyomtatásban, melyik volt a legkedvesebb dala, hogy makói diákként remek zsengék kerültek ki tollából, és azt is, hogy egyik barátja a sztálinista diktatúra besúgója lett. Több, most kiegészített írás alapját az 1955-ben közölt, és nemrég újra megjelent József Attila Szegeden című tanulmány adja. Ilyen pl. az Orbán Irénék, a Hét cikk egy versről vagy a Szegedi barátai közt Párizsban, melyet fotókkal illusztrálva a Délmagyarország című lap ez év áprilisában közölt. Olvashatunk a Munkások szövegváltozatainak tanulságairól, a csodaszarvasról és József Attila szocializmusáról is. A kötetet az utószó, mutató és a szerző József Attilával kapcsolatos irodalmi tevékenysége produktumainak felsorolása zárja.
Gary Chapman: Kamaszokra hangolva
A tinédzserek öt szeretet-nyelve
A tinédzserek szülei soha nem voltak olyan nehéz helyzetben, mint mostanában: a filmek, sőt a napi hírek is kedveznek a fiatalkori agresszió kifejlődésének. A kamaszok nevelése különösen nehéz, bár közismert, hogy nagyon sokat segít ebben az életszakaszban is - a gyermekkorban megalapozott szeretetteljes nevelés. Bizonyított tény, hogy a tinédzserek életére a szüleik vannak a legnagyobb hatással, s ha ők valami oknál fogva kivonják magukat a nevelésből, akkor léphet be a kortárscsoport, a 'banda'. A szülők akkor állnak a helyzet magaslatán, ha vállalják a érzelmekkel teli irányítást és a szeretet kifejezésének megfelelő formáit, az ún. 'szeretet-nyelvet'. Erre tanít meg e könyv, melyet haszonnal forgathatnak a nagyszülők és pedagógusok is, hiszen a kamaszoknak az ő szeretetükre és megértésükre is égető szükségük van.
Reök-Palota 19:00
"Célunk, hogy a Hamlet történetét izgalmas, a diákok számára érthető és élvezhető formában jelenítsük meg. De a Szegedi Focus Műhely produkciója nemcsak Hamlet történetét mutatja be, hanem a nézők bepillantást nyerhetnek egy színházi próba folyamatába is. Az előadás az eredeti darab III. felvonás 2. színével kezdődik, amikor színészek érkeznek az udvarba, és az egérfogó jelenetet adják elő.
Amikor ennek a jelenetnek vége egy váltás következik: a nézők rájönnek, hogy csak egy színházi próba részletét látták. Az adaptáció során az eredetileg 130 oldalas mű 32 oldalra redukálódott, de úgy, hogy a legfontosabb cselekményszálak és dialógusok, monológok megmaradtak. Az eredeti mű 23 szerepét 11-re húztuk, és 6 színész játssza el, izgalmas szerepösszevonásokkal. A megszokott 2.5-3 óra helyett, 1 órában a diákok képet kaphatnak a darab történetéről, a szereplők viszonyairól és konfliktusaikról."
2010. január 12. kedd:
Informatika Történeti Múzeum 17 óra (Elérhető: Budapesti út. 5.: Öthalmi Diáklakások, volt Szovjet Laktanya, 79-es busz, Cora busz)
Az EU egyik legnagyobb antik számítógép gyűjteménye. További információ: a www.infmuz.hu honlapon.
2010. január 15. péntek:
Milleniumi Kávéház 21 óra
Zenél: Patyi Zoltán és zenekara, táncot tanít: Varga Sándor
Előtte 8 órától: A széki tánchagyományokról tart vetítéses előadást Varga Sándor
2010. január 16. szombat:
Milleniumi Kávéház 21 óra
KAFFKA Margit: SZÍNEK ÉS ÉVEK
Az írónő egyik legkiválóbb és legtöbbet emlegetett regénye a Színek és évek, mely a múlt század kilencvenes évei Magyarországának bomladozó dzsentri világába vezeti olvasóit. Főhőse Portelky Magda az úri középosztály tipikus képviselője. Sorsa, élettörténete kitűnően példázza az akkori társadalmi kötöttségben, morális béklyóban a ma emberségégéért küzdeni nem tudó, passzivitásra kényszerített asszony tragédiáját. Első férje öngyilkos lett, a második, akihez "a férjes asszony" társadalmi konvenciói miatt kötötte sorsát; megalázza és cselédként tartja házában. Az előző házasságában még fellobbanó lázadásait, igazabb, jobb világot akaró megnyilatkozásait ez időben már felváltja a teljes közöny és belenyugvás.
Kaffka Margit az asszonyi lét kiszolgáltatottságát mélységesen átérezve, az emancipálódás nehéz, bonyolult folyamatát pontosan megrajzolva állítja olvasói elé Porteleky Magda történetét. Kritikai élű megfigyelései, bőséges emlékanyaga, a patriarchális családszerkezet átalakulásába vetett feltétlen hite még jobban kiemelik az ábrázolás erényeit. Az előadásmód reális ereje és szemlélete, ügyesen kimunkált lélektani háttere, az egyén és a társadalom kapcsolódásának pontos felismerése színvonalas olvasmánnyá, jelentős irodalmi értékké avatják a regényt.
Forrás: Legeza Ilona szépirodalmi könyvismertetője
SZABÓ Magda: RÉGIMÓDI TÖRTÉNET
Szabó Magda évekig tartó munkával készült arra, hogy megírja édesanyja, Jablonczay Lenke élettörténetét.
Egy veszendő korszak veszendő embereire világítanak a személyes indulattól is átizzó dokumentumok. Rekviem és mementó egyszersmind Szabó Magda családregénye. Rekviem a porladó ősökért (legfőképpen az édesanyáért), s mementó a kiegyezéses, millenneumi lázban égő, majd háborúba forduló Ferencz József-i időkre.
Szabó Magda regénye - érthetően - a női sorsok titkait fürkészi-faggatja a legnagyobb figyelemmel, de mellettük találó és olykor megrendítő portrék egész sorát vázolja fel; egyikük így, másikuk amúgy nyomorodik bele a létbe.
Indulatos szeretettel követi a szerző a szívének legkedvesebb hősnő életútját a minden vágyat és reményt meglékelő zátonyig. A mű leggazdagabban árnyalt, felejthetetlen főszereplője ő. A jól eltalált jellemrajzok, a szociográfusi valóságlátás, a nosztalgiát keltő hangulatteremtés és az eseménydús cselekmény lebilincselővé teszi Szabó Magda regényét. Hozzzájárul ehhez a meglepően sok információ hordozására képes, lendületes stílus is, amely - egy kezdeti, riasztóan sok nevet felsoroló és bonyolult családi viszonylatokat feltáró fejezet kivételével - az olvasó figyelmét végig ébren tartja.
Forrás: Legeza Ilona szépirodalmi könyvismertetője
